|
Osztrák-Magyar Monarchia címere |
|
1957-1990-ig (Kádár címer) |
|
Magyar címer 1890-1945ig |
|
Magyar címer 1990-től |
|
1990 után |
|
1949-1956-ig (Rákosi címer) |
|
1 Imre 1202 és II. András 1222 (Aranybula pecséten) címere (Fényképeken az Aranybula emlékmű Székesfehérváron) |
|
Anjou–házi magyar királyok címere 1308-1387 |
|
IX. század címere (Először pecséten) Árpádházhoz kapcsolódik |
|
XV század |
|
1849 Magyar |
|
Magyar címer 1890-ben |
|
Kossuth 1849ben, majd 1918ban és 1946ban |
|
III. Béla 1172-1196 (bizánci eredetű pecsét) (Először pajzson volt |
|
Mátyás király címere pecséten 1464-ben |
|
Osztrák-Magyar Monarchia 1915 |
|
Ulászló 1440-1444 |
|
Magyar Nemzet gyásznapja: 1920.Junius 4.
Ez a Trianoni béke megkötésének az időpontja. Magyarországon 64 vármegye volt. Hazánk területét 282.870 km2-ről 89.202 km2-re csökkentették. Országunkhoz tartozott még 8 horvátországi vármegye is. (Belovár-Körös, Lika-Krabava, Modus-Fiume, Pozsega, Szerém, Vasárd, Verőce és Zágráb). |
|
Erdélyi Nagyfejedelemség címere A nap és hold a székelyeket, a hét vár a szászokat jelképezi 1765 |
|
Buda szabad királyi város 1703-ban |
|
Pest szabad királyi város 1703-ban |
|
1637-1657 harmadik Ferdinánd címere |
|
1387-1437 Zsigmond címere |
|
1458-1490 Hunyadi Mátyás |
|
1835-1848 ötödik Ferdinánd címere |
|
Hunyadiak címere |
|
1740-1780 Mária Terézia |
|
1765-második József |
|
Függetlenség kikiáltása előtt és után (1849..április 14 előtt és után) |
|
1947-1990ig |
|
Székesfehérvár címerei: |
